A köszvény kialakulása

A húgysav-anyagcsere öröklődő zavara, melynek következtében a húgysav felszaporodik a vérben és nátriumsó formájában lerakodik a szövetekben,elsősorban az ízületekben.

Az ízületekben lerakodott húgysavsó rohamokban megjelenő vagy tartós gyulladást okoz.A húgyutakban kicsapódott húgysavsó vesekövességet hoz létre. A húgysavsó kicsapódhat a vese állományában is ahol veseműködési zavart okoz. A betegség oka a húgysav csökkent kiválasztása vagy fokozott képzése az enzimműködési zavar következménye. Ezt a formát elsődleges vagy "primer"köszvénynek nevezzük. A vér húgysav szintjének emelkedése és az emiatt kialakuló köszvény más betegség tünete is lehet,ilyenkor másodlagos vagy"szekunder"köszvényről beszélünk. Másodlagos köszvényt okozhat minden olyan betegség,amely fokozott sejtpusztulással jár. Ilyenek a rosszindulatú daganatos megbetegedések,főleg ha citosztatikus vagy röntgensugár kezeléssel nagyfokú sejtpusztulást idézünk elő.A betegség férfiaknál sokkal gyakoribb mint a nőknél. Hazánkban nem gyakori betegség. Sokszor nem is ismerik fel és valamilyen más mozgásszervi betegségnek vélik. A betegség keletkezését elősegíti az elhízás ami főleg a bő és húsféléket tartalmazó táplálkozás okoz.De a szeszes ital túlzott fogyasztása és a fizikai és szellemi megterhelés is kiváltó ok lehet. A betegség legjellemzőbb tünete a köszvényes roham. Leggyakrabban éjszaka jelentkezik a láb nagyujjának ízületében.

A többi ízületben is előfordulhat de ezekben lényegesen ritkább. A roham erős csavaró égő és szúró fájdalommal jár, mely kisebb érintésre nyomásra is a tűrhetetlenségig fokozódik. A fájdalom kisugárzik a lábfejre és a lábszárra. A fájdalmas ízület megduzzad,lüktet. A bőr az érintett területen vörös színű és ödémás. A roham rendszerint bőséges étkezés vagy ital fogyasztás után jelentkezik. Sokszor kíséri borzongás,hőemelkedés vagy láz a tünetet. A tünetek hevessége néhány óra alatt csökken majd újra fokozódik. A roham mentes időszak pár nap múlva következik. Az ismételt rohamok után a fülkagylón az ujjakon a könyök felett,csukló-térd-bokaízület környékén a betegségre jellemző köszvényes csomók jelennek meg. A bőr alatt elhelyezkedő csomók fehér színűek húgysavat tartalmaznak. Hosszabb fennállás után kifekélyesedhetnek vagy elgennyesedhetnek.

Csak sebészeti eltávolításuk lehetséges,mivel a rohamok után nem szívódnak fel a szervezetben. A csomók megjelenése az ízületek környékén újabb gyulladásokat hozhat létre,magában az egészséges ízületben mivel ezek a csomók megsértik az ízületet, melyből mikroszkopikus darabkák vállnak le. Így maga az egészséges ízület is károsodik. Ez nem csak fájdalommal jár,de mozgás beszűküléssel,duzzanattal is. Laboratóriumi vizsgálatnál a húgysav szint és a vörösvértest süllyedés kiemelkedően magas. Röntgenvizsgálattal az ízületeket alkotó csontokban gócos felritkulások észlelhetők. Házi gyógyítása nem javasolt, mivel a pontos diagnózishoz mindenképp szükséges a laboratóriumi röntgen, reumatológiai, urológiai vizsgálat. Ezek tükrében fontos betartani az orvosi utasításokat, javaslatokat és terápiákat. Valamint a kontroll vizsgálatok szükség szerinti elvégzése. A beteget óvni kell az olyan ételektől amelyek fokozzák a szervezet húgysav képződését, ilyenek a húsfélék és a mirigyes szervekből készült ételek,valamint a hüvelyes főzelékek, kávé és tea. A diéta betartása nem csak a rohamok idején célszerű, hanem a roham mentes időszakban is.

Képek






Oldalak

    Képek






    Oldalak